A lajhárok a földtörténeti újidő oligocén időszakában alakulhattak ki, és fénykorukat a pleisztocénban élték, amikor hatalmas testű képviselőik fejlődtek ki, számos nemzetségük élt (egyes források szerint 20−22 nem). Ezek talajon mozgó, lassú járású, lomha állatok lehettek, melyek hátsó két lábukon ülve, farkukkal támaszkodva fogyasztották a fák leveleit. A kihalt lajhárokat a következő családokba osztják be:
2011. február 26., szombat
A vörösbegy előfordulása,megjelenése,életmódja és szaporodása
Európában a földközi-tengeri partvidék és Észak-Skandinávia egyes részeinek kivételével megtalálható. Az Azori-szigeteken, a Kanári-szigeteken és Észak-Afrika egyes részein is. Kelet felé Közép-Oroszországig,Törökországig és Iránig.Hossza 14 cm, szárnyfesztávolsága 26 cm és testtömege körülbelül 19,5 gramm. Tollazata hátán barna, hasán fehér, begye, mint ahogy neve is mondja, vörös.Csak költési időben alkot párt. Kedveli az erdőket és a fás kerteket, majdnem mindig sűrű aljnövényzetben költ. Rovarokat, férgeket, bogyókat és magvakat fogyaszt. Általában néhány évet él, de a legidősebb elérte a 13. évét.Egy évesen éri el az ivarérettségét, áprilistól júliusig költ évente kétszer. A tojó 5–7 tojást rak, melyen 13–14 nap kotlik, ekkor a hím akár háromszor is táplálja óránként. A fiatal madarak 12–15 nap múlva repülnek ki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése